Zsinagóga

Romantikus stílusú templomépület. Építtető: Kalocsai Zsidó Hitközség. Építész: Koczka Ferdinánd. Építés éve: 1861. Eredeti funkció: zsidótemplom. Jelenlegi funkció: közösségi ház.

Zsinagóga. Hunyadi János u. 30. Helyrajzi szám: 414.

Az első írott adatok a kalocsai zsidó lakosokról az 1780-as évek közepéről származnak. 1784-ben 3 zsidó lakos élt Kalocsán, majd számuk lassan emelkedett. A zsidók elsősorban kereskedéssel foglalkoztak. Később az érsekség tiltotta a zsidók állandó lakását Kalocsán, minek következtében a zsidók a környező községekbe, elsősorban Bátyára költöztek. 1833-tól megszűnt a letelepedési tilalom, a zsidók száma emelkedni kezdett. 1842-ben 42, 1851-ben 107, 1853-ban 139 zsidó élt Kalocsán. A Hartától Szeremléig húzódó községek zsidó szervezetei 1851. dec. 8-án kalocsai székhellyel önálló hitközséget hoztak létre. (A 8 távolabbi község zsidósága később más hitközséghez került.) A kalocsai zsidók első elemi iskolájukat 1842-ben hozták létre. A kalocsai zsidó egyházközség 1861-ben építette fel templomát az Úri (ma Hunyadi) utcában. Az egyszerű, romantikus stílusú épületet a szolnoki illetőségű Koczka Ferdinánd építész, aki 1857-ben a városi nagyvendéglőt és 1860-ban a jezsuita templomot is építette. A templom mögött épült fel a rabbi lakása és a rituális fürdő. A rabbi-ház mellett épült fel 1885-ben az elemi iskola három tantermes új épülete. 1944. jún. 18-án a gettóba zárt kalocsai zsidóságot deportálták. Közülük több mint háromszázan különböző koncentrációs táborokban pusztultak el. A templom előterében 1948. szept. 19-én avatták fel a 2. világháború kalocsai zsidó áldozatainak emléktábláját (2.), amely 315 kalocsai zsidó polgár nevét tartalmazta. A háború után néhány évig még működött a templom (1949- ben Kalocsán már nem volt önálló hitközség, hanem a bajai hitközség fiókjaként működött a korábbi hitközség maradványa), majd az ötvenes évek elején megszűnt a hitélet a templomban. Az egykori rabbi lakásból és az iskolából lakás lett. A kalocsai városi tanács 1962-ben átvette a használaton kívüli templomépületet és könyvtárrá alakította. Az egy légterű helyiséget kétszintessé alakították, az emeleti részen pedig galéria is épült. A födémkészítés miatt a nagyméretű, magasan elhelyezett ablakokat földszinti és emeleti ablaksorra bontották. Az utcai homlokzat két saroktornyáról a bádogból készült hagymakupolát eltávolították. Az átalakított épületet, melybe a járási könyvtár költözött, 1963. ápr. 13-án avatták fel. Az avatás alkalmából a könyvtár felvette a Nagy Lajos Járási Könyvtár nevet. Az avató ünnepen leplezték le az épült falán elhelyezett 2. világháború kalocsai zsidó áldozatainak emléktábláját (1.) és a könyvtár névadója, Nagy Lajos író emléktábláját, melyet a könyvtár előtérben helyeztek el. Az épület park felé néző oldalfalán 2004 nyarán helyezték el a holocaust mártírjainak emléktábláját. Az épület 2006-ig az összevont Városi Közművelődési Intézmények, Könyvtár és Televízió közművelődési szervezet Nagy Lajos Könyvtárának 2006-tól a Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár központi épülete volt. A városi örökségvédelmi hatástanulmány helyi védettségre javasolja.